Az 1Kor 13:4 versnél ért véget az utolsó tanulmányunk. Másutt Pál apostol azt írta, hogy a szeretet épít, és erről az építésről fogunk most beszélni. Egy másik tanulmányban arról olvastunk, hogy mások javát kell keresnünk. Ne gondoljunk rosszat! Ki az, aki ártatlan ebben a tekintetben? Senki. Nos, ha az ajándékok semmit sem érnek szeretet nélkül, és a szeretet nem gondol rosszat, miért csodálkoztok, hogy az ajándékok nem nyilvánulnak meg közöttünk? Ha mindezek az ajándékok az Isten Fiának ajándékával együtt olyan kevés megbecsülést váltottak ki belőlünk, hogyan számíthatunk nagyobb szívességre? Mennyire lenne hasznunkra? De ha a szeretetet óhajtjuk, amikor megkapjuk ezeket az ajándékokat, akkor jót fog tenni nekünk, és - most figyeljetek, - amikor kérjük az Atyától ezeket, sokkal bőségesebben adja, mint várnánk.

Amikor a Szentlelket kérjük, akkor a legdrágább dolgot kérjük, amit a világegyetem adhat. Ne figyelmetlenül kérjük! A Megváltó azt mondta, hogy minden bűn megbocsáttatik, még az Atya és a Fiú elleni bűn is, de a Szentlélek elleni káromlás nem bocsáttatik meg. Tehát, amikor az Úrhoz jövünk, megbecsülve kérjük Tőle a Szentlelket. Nagyon jó Szentlelket kérni, de hagyjuk, hogy az elménk teljesebben felismerje a kért dolog szentségét, hogy még jobban értékeljük, amikor eljön. Mert különben több kárt fog okozni nekünk, mint hasznot, úgymint azoknál, akiknél van az evangélium, de nem értékelik azt.

A szeretet nem gondol rosszat, nemcsak hogy nem beszél, de nem is gondol rosszat. A szeretet a tökéletesség köteléke, de mennyire természetes rosszat gondolni, rosszat tulajdonítani más ember szavainak és cselekedeteinek. Inkább törekedjünk kideríteni, miféle teherrel küzdenek, és segítsünk nekik gyakorolni annak elutasítását. „Ahogy az ember gondolkodik a szívében, olyan ő.” Ha te meg én rosszat gondolunk másról, akkor rosszak vagyunk. Ha tisztátalan gondolataink vannak, akkor tisztátalanok vagyunk. Ne örüljetek a bűnnek! Ne örüljetek vad, rossz és rágalmazó történeteknek! Örüljetek az igazságban!

A szeretet soha nem adja fel. Most ez a három marad: a hit, a remény és a szeretet. Ha Isten szeretete van bennünk, akkor megmutatkozik az erénye - Lelkének munkálkodása a szívünkben. Ha akarjuk ezt, az Úr látni fogja, és ajándékokat fog adni. Ez nem azt jelenti, hogy ha egy nép birtokolja az igazságot, akkor szükségszerűen náluk is vannak ezek a dolgok. Azt sem jelenti, hogy ha egy nép rendelkezik ezekkel az ajándékokkal, akkor Krisztus velük van. Eljön a nap, amikor egyesek azt mondják Neki: „Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?” De Krisztus nem ismeri őket, bár nem mondja, hogy nem tették meg ezeket a cselekedeteket.

Ha van szeretetünk, és Isten iránti szeretetünk növekszik a szívünkben, megkapjuk ezeket az ajándékokat, és Krisztus rajtunk keresztül végzi munkáját, Ő lévén a fej, aki irányít és vezet bennünket. Létezzen hát akkor köztünk ez a harmónia és szeretet, amely csak Krisztus tökéletes kinyilatkoztatásának az eredménye. Tanulmányozzuk Őt, és ugyanaz a nézőpontunk lesz, és együtt egységesen fogunk cselekedni. Nem láthatunk mindent egyszerre. Az elménk nem ugyanúgy és ugyanakkor cselekszik, de amikor az egyik testvér világosságot lát, várjon türelmesen, amíg a többiek is meglátják. Ne legyetek zavarban mások miatt. Az Úr mindenek felett áll, és semmi sem okozhatja Isten ügyének romlását, és nem akadályozhatja meg a győzelmet, az üdvösséget és a harmadik angyal üzenetének dicsőséges diadalát.

Végezzétek csendesen munkátokat abban a békében, amelyet a Benne lévő bizalom nyújt, és minden rendben lesz. Miért mondják gyakran a bizonyságtételek: „Van élő Megváltónk”? Azért, mert nem realizáljuk, hogy Ő él, és bármikor mehetünk Hozzá tanácsért és segítségért. „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén.” Az ember lelke a stabilitásra, a jellemszilárdságra a hit teljes biztosításában – arra a bizalomra vágyik, hogy Isten létezik, és megtalálható - Zsid 10:22. Elhisszük ezt? Ha hisszük ezt, nyilvánítsuk ki! Ő azt mondta, hogy soha nem hagy el minket. Akkor mondjuk ki határozottan, hogy az Úr a segítőm, és nem félek attól, amit ember árthat nekem - Zsid 13:5,6. A hitetlenségünk hatástalanítani fogja Isten hűségét? 2Tim 2:11-13. Nem úgy viselkedtünk, mintha nem tudnánk megmondani, hogyan viselkedik Isten? Higgyük el, hogy Ő nem változik, hanem mindig ugyanaz marad - Jak 1:17.

Miért vannak lejegyezve ezek a dolgok? Mert Ő nem tagadhatja meg Magát. Ő a korszakok Sziklája. Ha Jézusban horgonyzunk, és ha a föld kicsúszik lábunk alól, alatta az Ő keze van, és akkor történhet valami rossz? Akkor bízzunk Benne azért, amit mond. Értsük meg tehát, mit jelent Jézusban horgonyozva lenni, hogy menedéket kapjunk - a remény, amely nem más, mint a lelkünk horgonya, biztonságos és erős - és mozdulatlanul álljunk a korszakok Szikláján. Mit mondott Pál apostol? Apcsel 22:22-24. Pál apostol nem látta a jövőt, de tisztában volt vele, hogy a szerencsétlenség és a bilincs mindenütt leselkedik rá. Micsoda állapot! „De ezek közül egy sem tántorított meg.” Testvéreim, itt láthatunk egy embert, aki Istenben horgonyzott. Csak arra gondolt, hogy elvégezze a munkáját, és hirdesse az evangéliumot. Miért volt ő ott? Azért, hogy példa legyen mindazoknak, akik hinni fognak Jézus Krisztusban.

Tehát, mint Pál apostol esetében is, minket sem fog elmozdítani semmi abból, ami ránk vár. Az élet semmi. Jézus Krisztus mindennél több. Most olvassuk el a 2Tim 4:6-8 verseket! Pál apostol kész volt meghalni, futását elvégezte örömmel. Az Úr azt akarja, hogy népe a hit és az egység olyan állapotába jusson, hogy Ő elvégezhesse általuk munkáját. Vajon egyházunkat Isten házának tekintjük, és hogy mi a Szentlélek templomai vagyunk? Ezzel az érzéssel fogtok hazamenni, és egymással megosztani mindezeket? Krisztus soha nem esett el és nem csüggedt el, és ha megtaláljuk Őt mindazért, ami Ő, soha nem esünk el, és nem csüggedünk el. Krisztus teste vagyunk, Testének tagjai, az Ő csontjai, ezért Ő jobban érzi a fájdalmat, mint azok a tagok, akiknek fájdalmat okozunk az egyházban. Ha szeretjük Krisztust, akkor nem gyűlölhetjük testvéreinket, és nem okozhatunk nekik fájdalmat. Legyünk szelídek és figyelmesek a gyengékkel szemben, és próbáljuk felemelni őket. Ha valaki szenved, mindenki szenvedjen vele. Ha valaki örül, mindenki örüljön vele.

Az ajándékokat a rendelkezésünkre álló erő mértékének arányában kapjuk, és Krisztus elvárja, hogy mindegyikünk képességei szerint adja vissza, és senkinek nincs oka mást megítélni ebben a kérdésben. Ha azt a képességet használja, melyet Krisztustól kapott, és ott gyakorolja, ahol éppen van, akkor Isten teljes mértékben elfogadja azt. A Szentlélek azért adatik mindenkinek, hogy minden ajándék az Isten dicsőségére legyen használva, Krisztus mindenkiben lévén, mindenekfelett, és minden dicsőség Neki adatik. Az egyház egész munkája felett a Krisztustól származó szeretet van, és Ő visszakövetel valamit az Ő dicsőségére és becsületére.

Testvérek, legyünk keresztények! Legyen bennünk az a hit, amely Krisztust élő és személyes Megváltóvá teszi mindnyájunk számára! Hitetek szerint lesz nektek. Amilyen mértékben gyakoroljátok hiteteket, olyan mértékben kaptok erőt Istentől. Mert az evangélium Isten hatalma az üdvösségre. Akkor az evangélium a legnagyobb hatalom, amit az ember ismer, mert elhozza az embernek Isten erejét, amely hit által jut el hozzánk.