A legyőzhetetlen élet

E.J. Waggoner

„Benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem győzte le.” (Ján 1:4,5) A Biblia széljegyzete: „győzte, felülkerekedett” („overcame” RV), pontosan átadja a szöveg jelentését, és egy különösen megnyugtató üzenetet közvetít a hívő ember számára. Lássuk, miről szól ez az üzenet!

Krisztus a világ világossága (lásd Jn 8:12). De az Ő világossága az élete, amint az idézett szövegben olvastuk. Jézus kijelenti: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága”. Az egész világ a bűn sötétjében feküdt. Ez a sötétség Isten ismeretének hiánya miatt létezett; amint Pál apostol mondja: „A pogányok értelmére sötétség borult, és tudatlanságukban elidegenedtek az Isten szerinti élettől, amely szívük keménysége miatt van bennük.” (Ef 4:18).

Sátán, a világ sötétségének fejedelme mindent megtett azért, hogy megtévessze az embereket Isten valódi jellemét illetően. Elhitette a világgal, hogy Isten olyan, mint az ember - kegyetlen, bosszúálló, és gyorsan haragra gerjed. Még a zsidók is, az a nép, akit az Isten választott ki, hogy világosságát elvigye az egész világnak, eltávolodott az Istentől, bár látszólag el voltak választva a pogányoktól, mégis a pogányság sötétségébe burkolóztak.

Ekkor jött Krisztus, és „A sötétségben ülő nép nagy világosságot látott, és a halál földjén és árnyékában ülőknek világosság ragyogott fel.” (Mt 4:16). Neve Immánuel volt, velünk az Isten. „Isten Krisztusban volt.” Isten leleplezte Sátán hazugságát, de nem hangzatos érvelésekkel, hanem egyszerűen azzal, hogy az emberek között élte életét, hogy mindenki láthassa azt. Ő bemutatta Isten életének hatalmát, és annak a lehetőségét, hogy ez megnyilvánuljon az emberekben. Krisztus élete tiszta volt a bűntől.

Sátán minden erejét és készségét latba vetette, de nem tudta befolyásolni ezt a makulátlan életet. Világossága mindig állandó erővel ragyogott. Mivel Sátán nem tudta rávenni a legkisebb bűnre sem, ezért nem vethette alá hatalmának, vagyis a sír hatalmának. Senki sem vehette el Krisztus életét; Ő önkéntesen adta az életét, ezért amikor letette azt, Sátán nem akadályozhatta meg abban, hogy visszavegye. Jézus azt mondta: „Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.” (Ján 10:17,18). Péter apostol Krisztusra vonatkozó szavai ugyanezt a gondolatot fejezik ki: „Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt neki attól fogva tartatnia.” (Apcs 2:24). Ezáltal bebizonyosodott Jézus Krisztus azon joga, hogy Főpappá váljon „a romolhatatlan élet ereje által” (Zsid 7:16).

Krisztus ezt a végtelen, makulátlan életét adja mindazoknak, akik hisznek benne. „Amint hatalmat adtál neki minden emberen, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál. Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Ján 17:3) Krisztus mindazok szívében lakik, akik hisznek Benne. „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Többé pedig nem én élek, hanem Krisztus él bennem; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” (Gal 2:20; Lásd még Ef 3:16,17)

Krisztus a világ világossága, a tanítványok szívében lakik, és ezáltal a világ világosságává teszi őket. Világosságuk nem önmagukból származik, hanem Krisztusból, aki bennük lakik. Az életük nem az övék; hanem Krisztus élete, amely megnyilvánul halandó testükben. (lásd 2Kor 4:11) Így kell élni egy „keresztény életet”. Ez az élő világosság állandó folyamként érkezik Istentől. A zsoltáros kijelenti: „Dúslakodnak házad bőséges javaiban, gyönyörűséged folyóvizéből itatod meg őket.” (Zsolt 36:9). „És megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó volt, mint a kristály, és az Isten és a Bárány trónjából ered.” (Jel 22:1) „És a Lélek és a menyasszony így szól: Jöjj! És aki hallja, ezt mondja: Jöjj! És aki szomjúhozik, jöjjön, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jel 22:17)

„Jézus azt mondta nekik: Bizony, bizony mondom nektek, ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom az utolsó napon.” (Ján 6:53,54) Krisztusnak ezt az életét esszük és isszuk és az Ő Igéjével lakomázunk, mert a 63. vers hozzáteszi: „A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit; a beszédek, amelyeket mondtam nektek, lélek és élet”. Krisztus az ihletett Szavában él, és ezen keresztül fogadjuk az életét. Ezt az életet ingyen kapják mindazok, akik elfogadják, ahogy fentebb olvastuk; és máshol azt olvassuk, hogy Jézus felállt és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!” (Ján 7:37).

Ez az élet a keresztény világossága, és ugyanez világossággá teszi őt mások számára is. Ez az Ő élete; és a keresztény számára a különleges vigasz abban áll, hogy bármennyire is nagy a sötétség, amelyen át kell mennie, egyetlen sötétség sem képes kioltani ezt a világosságot. Az életnek ezen világossága mindaddig az övé, amíg gyakorolja a hitét, és a sötétség nem befolyásolja azt. Ezért mindazok, akik vallják az Úr nevét, minden bizonyossággal mondhatják: „Ne örülj, ellenségem! Ha elesem is, fölkelek, még ha a sötétségben laknék is, az Úr az én világosságom.” (Mik 7:8).

Bible Echo, 1892. október 15.