Az Ige ereje 2.

A.T. Jones

Láttuk, hogy az Isten Igéjében lakozó erő, önmagában a Szó kimondása, elegendő a világok létrehozásához. Ugyanúgy elegendő, amikor az újjáteremtéskor Jézus Krisztusban az emberekhez szól, mindazokhoz, akik befogadják azt.

Máté evangéliumának 8. fejezetében le van jegyezve a százados története, aki Jézushoz jött „ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved. És monda neki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt. És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám....És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen neked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában.”  

Mire számított a százados, hogy meggyógyuljon a szolgája? Csak arra az Igére, amelyet Jézus kimondott. A Szó kimondása után mitől függött a százados? Honnan várta a gyógyító erőt? Csak az Igéből, amit Jézus kimondott. A százados nem számíthatott arra, hogy az Úr az Igéjétől függetlenül gyógyítja meg a szolgáját. Nem! Ő meghallotta az Igét: „legyen meg a te hited szerint”. A százados elfogadta az Igét úgy, mint amilyen valójában, Isten szavának, és tőle függött, elvárva, hogy megtegye azt, amit kijelentett. Így történt. Az a Szó az ugyanúgy Isten Igéje napjainkban is, mint azon a napon, amikor Jézus elmondta a századosnak. Egyáltalán nem veszített hatalmából, mert az Ige „élő és mindörökké megmarad”.

János evangéliuma 4:46-52 versekben olvashatjuk egy bizonyos kapernaumi nemesember történetét, akinek a fia beteg volt, és Jézushoz jött a galileai Kánába. „És volt Kapernaumban egy királyi ember, akinek a fia beteg vala. Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala. Monda azért neki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. Monda neki a királyi ember: Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal. Monda neki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment. Amint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának neki, mondván, hogy: A te fiad él. Megtudakozá azért tőlük az órát, amelyben megkönnyebbedett vala; és mondának neki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz.” Az apa pedig megtudta, hogy ugyanabban az órában mondta neki Jézus: „A te fiad él”.

Ez Isten Igéjének ereje azok számára, akik valóban Isten Igéjeként fogadják el. Ez az erő, amely „munkálkodik bennetek, akik hisztek”. Isten Igéje így teljesíti akaratát azokban, akik elfogadják, és hagyják, hogy bennük lakjon. Figyeljük meg, hogy mindkét esetben a gyógyulások akkor történtek, amikor az Ige szólt. Vegyük észre azt is, hogy a betegek nem Jézus közvetlen közelében voltak, hanem valamilyen távolságban - az utóbbi legalább egy napi járásnyira volt onnan, ahonnan a szolga megszólította Jézust. Ennek ellenére a betegek azonnal meggyógyultak. Ez az Ige napjainkban is él, és tele van erővel mindazok számára, akik elfogadják, ugyanolyan módon, ahogy akkor fogadták el. A hit azt jelenti, hogy elfogadjuk ezt a szót Isten szavaként, és tőle függünk, hogy teljesítse azt, amit mondott. A századosról azt olvassuk: „Csak egy szót szóljál, és az én szolgám meggyógyul. Jézus azt mondta a körülötte lévőknek: „Még Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet”.

Adná az Úr, hogy ilyen hitet találjon egész Izraelben! Jézus azt mondja most mindnyájunknak: „Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam néktek.” Ez a megtisztulás az Ige által történik meg. Az Úr nem szándékozik megtisztítani téged más módon, az Igéjén kívül, hanem az Általa kimondott Igén keresztül. Csak ott kell keresned a megtisztulás hatalmát, elfogadva azt, mint Isten valóságos Igéjét, amely munkálkodik bennetek hatalommal, és teljesíti Akaratát. Isten nem szándékozik megtisztítani téged, csak a tiszta Igéjén és Erején keresztül, a benned lévő lakozása által.

Egy leprás azt mondta Jézusnak: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! Jézus pedig kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta: Akarom, tisztulj meg! És azonnal letisztult róla a lepra”. El vagy csüggedve bűneid leprája miatt? Mondtad már valaha, vagy most szeretnéd mondani: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem”? A válasz számodra ma: „Igen, akarom, tisztulj meg!” És „azonnal” megtisztulsz, ugyanolyan biztosan, mint ahogy megtisztult a leprás. Higgyetek az Igében, és dicsérjétek az Urat megtisztító erejéért. Ne azért higgyél, mert a leprás meggyógyult, hanem higgyed magadért, most, és itt, azonnal. Mert most így szól hozzád az Ige: „Tisztulj meg!” Fogadd el úgy, ahogy a régiek tették, és az Ige azonnal munkálkodni fog benned, hogy teljesítse az Atya akaratát.

Segítsen az Úr, hogy mindazok, akik Krisztus nevét hívják segítségül, elfogadják az Igét még ma Isten Igéjeként, és függjenek attól az Igétől, hogy teljesítse, amit kijelentett. Majd, „miképpen Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért, hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által, hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen”, ugyanúgy most ez az Isten dicsőségére lesz.

Review and Herald, 1896. október 27.