18. kézirat, 1896. – Az önelégültség veszélye Isten munkájában, 1896. május 10.

Elküldve J.E. White-nak, O.A. Olsennek, E.J. Waggonernek, C.H. Jonesnak és Uriah Smithnek

Isten szüntelenül gyakorolja szeretetét azok iránt, akiket saját képmására teremtett. Olyan értékesnek tekintett bennünket, hogy szeretett Fiát szégyenletes halálra adta, hogy megmentsen minket a pusztulástól. Soha egyetlen földi szülő sem tanúsított gyermekei iránt olyan gyengéd, önzetlen szeretetet, mint amilyet a szent Isten mutatott törvényének áthágói iránt. Szeretettel gondoskodott öröksége boldogságáról, és örömét leli abban, amikor összhang és szeretet nyilvánul meg gyermekei között.

Isten fiaiként és leányaiként, a királyi család tagjaiként, naponta tanulnunk kell Tőle, hogy cselekedhessük az Ő akaratát, és képviselhessük jellemét. Isten szeretete, amelyet befogadunk szívünkbe, tevékeny erő a jóra. Feléleszti az értelem képességeit és a lélek erejét; kitágítja az érzés és a szeretet képességét. Aki Istent mindenek felett szereti, szeretni fogja Isten minden gyermekét. Mindig tisztelettel közeledik hozzájuk. És bármilyen bizalmi helyzetben legyen is, a saját kedvessége bizalmat és tiszteletet szerez neki.

Ha ez a lelkület áthatná intézményeinket, és mindenki őszinte szeretetet tanúsítana munkatársai iránt, akkor ezek az intézmények a mennyországot képviselnék a földön._[1356] Folyamatos bizonyságot tennének a világ előtt arról, hogy mire képes a megszentelő igazság, amikor a befogadó gyakorolja. Minden ember vágyik arra, hogy ilyen szeretetben részesüljön, és Isten arra hív, hogy ugyanezt a lelkületet tanúsítsuk mások iránt.

Az Úr soha nem hagyja jóvá az önkényes hatalomgyakorlást, és nem fogja támogatni a legkisebb önzést vagy tisztességtelenséget sem az emberek egymás közötti eljárásaiban. Mégis megnyilvánultak ezek a dolgok a Battle Creekkel kapcsolatos ügyek intézésében. Szavakkal nem lehet eléggé kifejezni az uralkodó vagy romboló lelkületnek a visszataszító jellegét, amely évek óta megmutatkozott és amely gyakorlás által megerősödött.

Amikor a Szentlélek feltárta előttem a kiadóban uralkodó állapotokat, nem tartottam vissza az Istentől kapott üzenetet a felelősségteljes pozícióban lévő férfiak számára. Újra és újra indíttatást kaptam arra, hogy megfeddjem azt az önzést, amely – amint tudjátok – a munka sok területén elterjedt. Azok az emberek, akik keveset tudnak Isten Lelkének a saját szívükben végzett munkájáról, felmagasztalták magukat, amikor másokat saját feltételeik elfogadására akartak kényszeríteni és az irányításuk alá hajtani. Vannak, akik senki más megítélését nem tartják sajátjuknál jobbnak vagy akár egyenrangúnak sem. Beszűkítik a munkát azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a tapasztalt emberek tanácsait, mert azok nem egyeznek saját terveikkel. Ugyanakkor nem hajlandók megengedni másoknak, hogy függetlenül gyakorolják saját ítélőképességüket. Terveket dolgoznak ki a munkások szabadságának korlátozására._[1357] Ezeken az elnyomó terveken keresztül azok az emberek, akiknek Istenben szabadnak kellene lenniük, korlátozások alá kerülnek olyanok által, akik csupán munkatársaik.

A Battle Creek-i kiadóban dolgozó emberek úgy tettek, mintha hatalmuk lenne mások értelme és lelkiismerete felett, és tetszésük szerint irányíthatnák őket bármilyen általuk választott célok szolgálatára. Lehetőségük volt megmutatni, mennyire viselik szívükön Isten ügyét. Ha az ügy előrehaladását mások áldozatvállalásával tudják elérni, akkor örömmel nézik annak virágzását. Miközben a lehető legtöbb hasznot igyekeztek maguknak megragadni, mind jogdíjak formájában, mind más területeken, kiváltságuknak tartották elnyomni éppen azokat, akiket Isten a világosság terjesztésére használ. Ezeknek a személyeknek a munkáját nagyon kevésre becsülték, miközben a sajátjukat nagyra tartották, pedig a megszenteletlen emberi eszköz bélyegét viselte magán. Ma jobb helyzetben lenne Isten ügyének állása, ha ezek az emberek soha nem tették volna rá kezüket a munkára. Megpróbálták ráerőltetni elképzeléseiket azokra, akik sokkal közelebb állnak az ügyhöz, mint azok, akik olyan készségesen akarnak diktálni.

Hogyan hasonlítható össze az önfelmagasztalás és az önkényes hatalomgyakorlás lelkülete Krisztus lelkületével és példájával? Népünknek, amely a vallásszabadságról beszél, még mindig tanulnia kell, mit jelent valójában a Krisztusban való szabadság. Az Úr feljegyezte az elkövetett elnyomást. Kijelenti azoknak, akik nem a bibliai elvek szerint dolgoztak, hogy nem fogadja el az ilyen módon szerzett javakat._[1358]

Olsen testvér szemei nem mindig láttak tisztán; ő maga is félre lett vezetve, és a rosszat támogatta azáltal, hogy olyan embereket pártolt, akik nem a világosságban jártak. Eljárása nem volt kedves Istennek, mert több olyan javaslatot is támogatott, amelyeket a minneapolisi összejövetel után végrehajtottak. Az összejövetel óta nem minden időben tett egyenes, rendíthetetlen bizonyságot az igaz mellett. Kompromisszumos álláspontja miatt azok a férfiak, akik a dolgokat saját akaratuk szerint irányították, úgy gondolták, hogy ő támogatja terveiket.

Most jutott tudomásomra, hogy a pénzügyi problémák kínos helyzetet teremtettek. Néhány vezető emberünk világi tervek és módszerek alkalmazásával belekeveredett Sátán csapdáiba, és olyan hálót vetettek, amelybe az Úr műve belegabalyodott, és amelyből nehéz lesz kiszabadulni. Jelenleg Olsen testvér habozik határozott álláspontot foglalni, mert fél a következményektől.

Ha az Úr nem adott volna parancsra új parancsot, szabályra új szabályt, a helyzet teljesen más lenne. De adott világosságot, és mégis sokan inkább a sötétséget választották, mint a világosságot. Azt mondom nektek, amit tudok: Istent nagyon meggyalázták, amikor egyesek összefogtak, hogy pénzt juttassanak a kiadóba a szerzők jogainak kifosztása által. Olsen testvérnek olyan munkatársakra van szüksége, akik másfajta légkört képviselnek, és Isten ügyét méltón képviselik._[1359]

Most pedig bizonyságot teszek azoknak, akik a mű központjában dolgoznak, és embertársaikkal úgy bántak, mintha acélból volna a szívük, ezért a mennyei könyvek feljegyzéseiben úgy vannak beírva, mint akik nem cselekvői Krisztus szavainak. Ravasz kigondolásaitok és egymás támogatására kötött szövetségeitek nem segítenek abban, hogy kedvezőbb megítélésben részesüljetek Isten előtt. Meg kell látnotok, mi volt irányításotok elve. Az önzésnek, az elnyomásnak és a rablásnak véget kell vetni, mielőtt Isten kedvezően tekinthetne munkátokra.

És te, Olsen testvérem, nem állsz tisztán Istened előtt. Amíg engeded, hogy úgy befolyásoljanak és formáljanak – ahogyan eddig történt - gyakorlatilag azt mondod azoknak, akiket Isten megfedd: „Rendben vagytok.” Az Úr évek óta feltárja előttük bűneiket, mégis a feddések és figyelmeztetések süket fülekre találnak. Mit jelent ez? Mélyen elszomorít, hogy nem veszed komolyan a neked adott világosságot. Ha nem teszel határozott változást, hogy többé ne engedd, hogy elvakult tanácsadók szavai vezessenek, a benned lévő világosság sötétséggé válik, és a feljegyzésed nem lesz tiszta a mennyei könyvekben. _[1360]

Bibliai továbbképzések

Nem bölcs dolog oly sok bibliai továbbképzést tartani saját népünk között. A cél önmagában jó, de sürgetőbb feladat az igazság világosságát elvinni olyan területekre, ahová még nem jutott el. Azok a munkások, akiket azok szolgálatára tartanak vissza, akik már ismerik az igazságot, távol maradnak azoktól, akik nem ismerik. A lelki sötétségben lévő lelkek, akiket az igazság hamisítói előítéletekkel terheltek meg, segítség nélkül maradtak. Ó, milyen mulasztás lesz felróva az egyéneknek, szervezeteknek és gyülekezeteknek azon a napon, amikor minden ember meg lesz ítélve a testben cselekedett dolgok szerint. Akkor kiderül, milyen nagy volt a felelősség mértéke azért, hogy nem terjesztették ki a munkát a távolabbi területekre.

Az Úr arra szólított fel bennünket, hogy Jézushoz forduljunk lelki tudásért, ne azért, hogy a világosságot a véka alá rejtsük, hanem hogy az világítson mindazoknak, akik a házban vannak. Isten az ő Fiát a pogányok világosságául adta, hogy megnyissa a vakok szemeit, hogy kiszabadítsa a foglyokat a börtönből, és a sötétségben ülőket a tömlöcből. (Lásd még Ézsa 43:9-13; 44:3-8 verseit)._[1361]

Amikor továbbképzéseket és hasonló összejöveteleket tartanak, ne Battle Creekben tartsák azokat. Ezek erősítsék a munkát, és terjesszék az igazságot olyan helyeken, ahol azt még nem ismerik. Lehet, hogy ez nem kényelmes, de kérdezem: vajon kényelmes volt-e Krisztus számára elhagyni a királyi udvarokat? Kellemes volt-e számára elhagyni a hódolatot, a dicsőséget és megalázni magát, hogy eggyé legyen velünk? Megváltónk ebbe a világba jött, amelyet az átok teljesen elpusztított és tönkretett. Nem a bűntelen világokhoz ment, hanem azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük volt rá. Nekünk, akikre az Ő munkáját bízták, követnünk kell az Ő példáját. Arra hív bennünket, hogy legeltessük az éhező juhokat és bárányokat. Krisztus az emberi nyomorúság legmélyére hatolt, hogy megmentsen bennünket, de vajon az ő munkamódszerei hogyan hasonlíthatók össze sokak módszereivel, akik azt vallják, hogy hisznek Benne?

Építkezés Battle Creekben

Kérdezed, helyes-e további épületeket emelni Battle Creekben a mű számára. Nem kaptunk világosságot már ebben a témában? Bizonyára sokan azt mondják: „Kényelmesebb lenne, ha több épületünk lenne.” De ha így is van, vajon az Úr pénzét arra kell-e fordítanunk, hogy még több épületet építsünk, amikor oly sok helyen nincs? Te is úgy tettél testvérem, mint mások, hogy elolvastad a bizonyságtételeket erről a témáról, majd félretetted azokat, és soha többé nem néztél rájuk? Milyen állapotok uralkodnak Battle Creekben? Te pedig még több embert akarsz odavinni, hogy őket is megerjessze az ott uralkodó kovásznak ereje? Isten haragjának felhője már gyülekezik azon városok felett, ahol nagy világosság ragyogott, de azt nem becsülték meg, és ahol azok, akik az igazságot vallják, rosszul képviselték azt jellemükben, lelkületükben és abban a légkörben, amely lelküket körülveszi._[1362]

A legutóbbi levélből, amelyet néhány héttel ezelőtt küldtem Battle Creekbe, egy bizonyságtételt idézek neked: „A Battle Creek-i intézmények bővítésére fordított pénzt sokkal jobban fel lehetne használni az igazság terjesztésére olyan helyeken, ahova még nem jutott el.” A pénz az emberi eszközökre lett bízva, hogy kiadják a pénzváltóknak, és használat által gyarapodjék. Újra és újra a felelős pozíciókban lévő emberek elé lett tárva az, hogy az Úr szőlőskertjét egyenletesebben kell művelni. Még Battle Creek közvetlen közelében lévő helyek is el vannak hanyagolva. A misszióterület a világ. Minden része az Úré, és megfelelő figyelmet kell kapnia. Egyetlen terület sem nyelheti el az összes rendelkezésre álló erőforrást, hogy saját lehetőségeit növelje, miközben a missziómunka nagyobb része nélkülöz. Ez az eljárás nem Istentől származik. A kegyelem hívásának a világ minden részébe el kell jutnia.

Olvasd az Igét; olvasd és fontold meg; ne légy annyira elfoglalt, hogy ne tudj megállni, és meghallani Isten tanácsát! Népünknek szüksége van a bizonyságtételekre, amelyek közül sok csak Battle Creek-ig jutott el, és ott elvitatják őket. Akiket az Úr megintett, úgy érzik, hogy a figyelmeztetés valami mást jelent; úgy magyarázzák, hogy éppen az ellenkezőjét jelentse annak, amit az Úr mondott._[1363]

Krisztus példáját szem előtt tartva, vajon támogathatod-e még több épület felhúzását és még több érdekeltségek központosítását Battle Creekben? Népünknek mély, komoly leckéket kell megtanulnia Krisztus szavaiból: „Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.” Nem kell a legkényelmesebb utat választanod, és nem szabad azon maradnod azért, mert az önző gyakorlatok már kialakultak. Tekints Krisztusra, és tanuld meg, hogyan viselkedett az emberekkel! Jobban szerette felebarátját, mint önmagát. Megtagadta önmagát, hogy tökéletes példakép lehessen számunkra. Őszinte bizalommal Megváltónk igazságában és erejében, tudatában kell lennünk annak, hogy mint Isten fiai és leányai, többé nem a magunkéi vagyunk. Krisztus befogadásával meghalunk a világ számára. Magas elhívásunk – a legmagasabb, amit egy ember ebben az életben elnyerhet – az, hogy Isten gyermekeinek neveztetünk. Az egész jövőbeli életünket Isten szolgálatának kell szentelnünk. Szent kötelezettség nyugszik minden lélekre. Az értelem és a test minden képessége Isten tulajdona; ezért minden óra, amelyet önző kielégítésre vagy önmagunk felmagasztalására fordítunk, olyan gyümölcsöket terem, amelyeket senki sem kíván majd learatni._[1364]

Személyes felhívás

Isten arra hív titeket, akik az Ő eszközeivel kapcsolatban álltok, hogy munkáját az Ő tervei szerint végezzétek, ne a magatokéi szerint. Teljes odaszentelődést kíván tőletek. Ha elfogadjátok a hívást, akkor áldás lesz számotokra ebben az életben, és örökség az örök életben. Most egy értékes, bár rövid időszak adatott nektek a megtérésre és a megújulásra.

A.R. Henry és Harmon Lindsay testvér, Isten komolyan szól hozzátok! Kötelességetek világos és sürgető. Értelmeteknek művelésre van szüksége, hogy meg tudjátok különböztetni a mennyei dolgokat, és azokat választva a testi és földi dolgok fölé helyezhessétek. Ne hagyjátok kihasználatlanul elmúlni a jelenlegi alkalmat. Ha nem hallgattok Isten irgalmas figyelmeztetéseire, akkor hamarosan hajótörést szenvedtek hitetekben. Egész tapasztalatotok során a hitetlenség magvait hintettétek el. Oly hosszú ideig utasítottátok vissza a Szentlélek munkájának bizonyítékát, hogy nem biztos, hogy valaha még felismeritek a mennyei világosságot. Az akár sötétségnek is tűnhet számotokra addig a napig, amikor minden térd meghajol, és minden nyelv megvallja Őt. Ahelyett, hogy kötelességeteknek tartanátok a személyes kegyesség ápolását, olyan buzgósággal, amely arányban áll az általatok vallott szent hit értékével és a tisztségetek felelősségével, inkább engedtétek, hogy sodródjatok, miközben indítékaitokat megszenteltlen képzelgések és előítéletek uralták, mígnem magatartásotok Isten előtt sértésé nem lett. Vajon csoda-e, hogy mások gondolkodását is ugyanarra az útra vezetitek?_[1365] Csoda-e, hogy egyesek, titeket követve, elfordulnak az örök igazság sziklájától, hogy – ahogyan ti is teszitek – a homokra építsenek? Azért vagytok ma annyira vakok, mert elutasítottátok a mennyei világosságot, semmibe vettétek azokat a felhívásokat, amelyeket Isten küldött nektek, és minden tőletek telhetőt megtettetek, hogy azokat következetleneknek tüntessétek fel és valótlanoknak nyilvánítsátok ki. Ez Isten súlyos megrablása. Állításaitok nem tették azokat hamissá, de Istennel való szembenállásotok miatt a szívetek megkeményedett és makaccsá vált.

Ismét kérlek benneteket legyetek buzgók és térjetek meg! Eddig kemény szavakkal és elnyomó intézkedésekkel mutattátok meg buzgóságotokat testvéreitek iránt. Most pedig arra buzdítalak benneteket, hogy tanúsítsatok igazi bűnbánatot, mielőtt örökre túl késő lenne.

Azok, akik a kapott világosság ellenére összefogtak veletek, mintha Szentlélekkel betöltekezett emberek lennétek, és önmegtagadással cselekednétek az Ő ügyéért, felelősek azért a befolyásért, amelyet az igazsággal ellentétben gyakoroltatok és gyakorolni fogtok. Bűn terheli azokat, akik egyre nagyobb felelősséget helyeztek rátok, miközben nincs élő kapcsolatotok Istennel.

Olyan helyzet állt elő, amely Isten irgalmas beavatkozása nélkül romlást hoz az Ő ügyére. Ez a helyzet aggodalmat okoz a tapasztalatlan elmékben. Olyan okok miatt, amelyeket ti magatok is ismertek, Isten nem indítja népe szívét a kincstár megtöltésére. Amikor teljes szívvel visszatértek az Úrhoz, és elnyeritek a Szentlélek kenetét, egészen új világosságban fogjátok látni önmagatokat._[1366] Ti, akik végesek, tévedő és megszenteletlenek vagytok, azt képzeltétek, hogy Isten gyermekei a ti fennhatóságotok alá vannak rendelve, hogy tervezzetek számukra, és a saját feltételeitekhez igazítsátok őket. Az az irányvonal, amelyet olyan nagy erőfeszítéssel igyekeztetek érvényre juttatni a munkával kapcsolatban, sértő Isten előtt. Ő soha nem hagyott jóvá semmiféle rendszert, amely szervezés, fegyelem vagy törvény által lehetővé teszi, hogy olyan emberek, akik nem fogékonyak a Szentlélek indítására, arra használják hatalmukat, hogy másokat is ugyanilyen közömbösségben tartsanak. Mégis ilyen rendszerek uralkodtak. Megnehezítettétek azok helyzetét, akiket nem kedveltetek különösebben, míg másokat, akik önmagukat szolgálták, előnyben részesítettetek és felemeltetek. A részrehajlás és a képmutatás sok szívből kizárta Isten Lelkét, és kegyelme nélkül maradtak, mint Gilboa hegyei harmat és eső nélkül. Ne tekintsétek többé kiváltságotoknak, hogy uralkodjatok Isten öröksége felett.

Az Úr maga fog közbelépni, megfordítani és helyreállítani a dolgokat. Az Ő kezében van a saját munkájának irányítása, és nem bízta népe vezetését megszenteletlen emberek kezébe.

Nehéz az embernek felismernie saját gyengeségét, tudatlanságát és alkalmatlanságát. Nehéz a becsvágyó szívnek hittel és feltétel nélküli engedelmességgel befogadni Isten eszméit és terveit. Némelyek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak önmaguknak, és makacs magatartásukkal ezt mondják: „Nem Isten útját akarjuk, hanem a magunkét.” _[1367]

Közel az idő, amikor Isten gondviselésében nyilvánvalóvá teszi, milyen alapelveket követtek azok, akik az Ő munkájának irányításában álltak. Ha ezek az emberek nem térnek meg, el lesznek szakítva Isten munkájától. De a felhívások és figyelmeztetések nem hatottak szívükre jobban, mint Krisztus üzenetei a farizeusokra; ezért nagy félelemmel gondolok rájuk, nehogy továbbra is ugyanazon az úton járjanak, ugyanazt a követelőző és türelmetlen lelkületet tanúsítva. Attól tartok, hogy ugyanazok az ítéletek érik őket, mert visszautasították az Úr feddését, és saját gonoszságuk botránkozásait állították maguk elé.

Testvéreim, az Úr nevében arra buzdítalak benneteket, hogy bűnbánattal és bűnvallomással keressétek Őt! Engedjétek, hogy mulasztásaitok és elkövetett vétkeitek előttetek menjenek az ítéletre, hogy megbocsátás írassék neveitek mellé, és méltóknak találtassatok arra, hogy megálljatok előtte, amikor megjelenik._[1368]