Ki fog uralkodni: a kegyelem vagy a bűn?
A.T. Jones
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kegyelem uralma alatt ugyanolyan könnyű jót tenni, mint a bűn uralma alatt volt könnyű rosszat tenni. Ennek így kell lennie; mert, ha nem lenne több hatalom a kegyelemben, mint a bűnben, akkor nem létezne megváltás a bűnből. De van megváltás a bűnből; ezt nem tagadhatja senki, aki hisz a kereszténységben. De a bűnből való megváltás mindenképpen azon múlik, hogy a kegyelemben több hatalom van mint a bűnben. Tehát, mivel a kegyelemben több hatalom van mint a bűnben, valahányszor a kegyelem uralkodik, ugyanolyan könnyű jót tenni, mint a kegyelem nélkül rosszat tenni.
Senki sem gondolja, hogy természetszerűen nehéz a rosszat megtenni. Az ember nagy problémája mindig a jó tevés volt. Ez azért van, mert az ember természetszerűen a bűn rabszolgája, amely abszolút uralkodóként uralkodik rajta. Amíg ez a hatalom vezet, nem csak hogy nehéz, de lehetetlen is azt a jót megtenned, amit cselekedni akarsz. Ha egy ennél nagyobb hatalom uralkodik, akkor vajon nem világos, hogy olyan könnyű lesz végrehajtanod a nagyobb hatalom akaratát, mint ahogyan a másik hatalom akaratát vitted véghez, amikor ő uralkodott?
A kegyelem nem csak erősebb, mint a bűn. Ha csak ez lenne a helyzet, akkor is teljes remény és öröm létezne minden bűnös számára ebben a világban. Ez bármennyire is jó, még nem minden. Még messziről sem ez minden. Mert „ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik”. Mivel a kegyelemben sokkal több erő van, mint a bűnben, így sokkal több remény és öröm van minden bűnös számára ezen a világon. Tehát mennyivel több erő van a kegyelemben, mint a bűnben? Hadd gondolkodjak egy pillanatra! Engedjétek meg, hogy feltegyek egy-két kérdést.
Honnan származik a kegyelem? Minden bizonnyal Istentől. „Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.” Honnan származik a bűn? Az ördögtől természetesen. A bűn az ördögtől származik, mert az ördög kezdettől fogva vétkezik. Akkor mennyivel több erő van a kegyelemben, mint a bűnben? Ugyanolyan egyértelmű, mint az ábécé, hogy több erő van a kegyelemben, mint a bűnben, minthogy nagyobb erő van Istenben, mint az ördögben. Az is nagyon világos, hogy a kegyelem uralma az Isten uralma, a bűn uralma pedig a Sátán uralma. Akkor nem világos, hogy ugyanolyan könnyű Isten erejével Istennek szolgálni, mint Sátán erejével Sátánnak?
A nehézség azért merül fel, mert sokan próbálják Istent szolgálni Sátán erejével. De ezt soha nem lehet megtenni. „Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.” „Mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.” A fának, a gyökérnek, és az ágnak jónak kell lennie. Meg kell újítani. „Újjá kell születnetek.” „Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség”, hanem az új teremtmény. Soha ne próbáljon senki mással szolgálni Istennek, mint az Istentől származó élő erővel, amely új teremtménnyé teszi, semmi mással, csak azzal a kegyelemmel, amely még inkább megsokasodott, amely elítéli a bűnt a testben, és igazság által uralkodik az örök életre Jézus Krisztus által. Akkor az Isten iránti szolgálat valóban egy „új élet” lesz. Akkor látni fogjuk, hogy az Igája valóban jó és könnyű. Akkor tapasztalni fogjuk, hogy Neki szolgálni „kimondhatatlan, dicsőült öröm” .
Nehéz volt valaha Jézusnak jót tenni? Mindenki azonnal válaszol: Nem! Miért? Ugyanolyan ember volt, mint mi. Ugyanolyan testet öltött, mint mi. „Az Ige testté lett, és lakozott közöttünk.” A test, melyet felöltött, ugyanolyan test volt, mint amilyen napjainkban van a világban. „Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie testvéreihez.” „Mindenben.” Nem azt olvastuk, hogy egy kivételével mindenben. Nem volt kivétel. Mindenestől olyan lett, mint mi. Önmagában ugyanolyan gyenge volt mint mi, mert Ő azt mondta: „Én Magamtól semmit sem tehetek.”
Ha mindenben ugyanolyan volt mint mi, akkor miért volt olyan könnyű Jézusnak mindig jót tenni? Mert Ő soha nem bízott Önmagában, hanem mindig Istenben bízott. Teljesen Istentől függött. Mindig csak Isten erejével igyekezett szolgálni Istennek. Ezért lakott Benne az Atya, és Benne vitte véghez az igazság cselekedeteit. Ezért volt mindig könnyű jót tennie. De amint Ő volt ezen a világon, ugyanúgy vagyunk mi is ezen a világon. Példát mutatott nekünk, hogy kövessük nyomdokait. „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből”, ugyanúgy mint Jézusban. Minden hatalom Neki adatott mennyen és földön, és azt akarja, hogy teljes erejével erősödjünk meg, dicsőséges ereje szerint. „Benne lakik az Istenség teljessége testileg”, és Ő a belső emberben lévő Lelke által hatalommal megerősít benneteket, hogy Krisztus hit által lakhasson a szívetekben, hogy „így beteljesedjetek az Isten egész teljességéig”.
Igaz, Krisztus részese volt az isteni természetnek, és ti is azok lesztek, ha az ígéret gyermekei vagytok, és nem testiek, mert ígéret szerint isteni természet részesei vagytok. Krisztus nem kapott semmit ezen a világon, amit ingyen ne kapnátok ti is, vagy amit nem kaphatnátok. Mindezeket azért kapjátok, hogy új életet élhessetek, és mostantól fogva ne szolgáljatok többé a bűnnek, hogy az igazság szolgái lehessetek és megszabaduljatok a bűntől, hogy az ne uralkodjék többé az életetekben, hogy dicsőíthessétek Istent, és olyanok legyetek, mint Jézus.
„Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint... míg mindnyájan eljutunk a hitnek és az Isten Fia megismerésének az egységére, az érett férfiúságra, a Krisztus teljessége szerinti nagykorúságra”, „intünk is titeket, hogy ne hiába vegyétek Isten kegyelmét!”
Review and Herald, 1896. szeptember 1.