„Krisztus váltott meg minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ – azért, hogy Ábrahám áldása Krisztus Jézusban a pogányoké legyen, hogy a Lélek ígéretét hit által megkapjuk.” (Gal 3:13-14)

Megváltva vagyunk a törvény átkától, hogy miénk legyen Ábrahám áldása; megkapjuk Ábrahám áldását, hogy mienk legyen a Lélek ígérete. Ha nem vagyunk megváltva a törvény átkától, nem kaphatjuk meg Ábrahám áldását, és Ábrahám áldása nélkül nem kaphatjuk meg a Lélek ígéretét. Ábrahám áldása nélkül senki se kérjen Szentlelket; mert Ábrahám áldása nélkül nem kaphatjuk meg. Bármennyire is vágyik az ember a Lélek ajándékára, bármennyire is imádkozik érte, nem kaphatja meg, mielőtt nem részesül Ábrahám áldásában.

Nem azt jelenti, hogy az Úr nem akarja adni Szentlelkét annak, aki kéri, nem azt jelenti, hogy magas mércét állít fel és szorongat mindenkit vele, mint egy penitencia, aminek az ember alá kell, hogy vesse magát, különben nem kap Szentlelket. Nem! Ha az Úr adná a Szentlelket mindazoknak, akik nem részesültek Ábrahám adásában, azt jelentené, hogy pecsétjét helyezi a bűnre, és a bűnt igazságnak keresztelné át. Természetesen Isten soha nem fog ilyet tenni, és természetesen soha senki nem kérne tudatosan ilyet.

Következésképpen nagyon fontos tudni, mi Ábrahám áldása, és fontos, hogy birtokoljuk azt. Amikor ez teljesül, a Szentlélek mindenkinek megadatik, fizetés nélkül és mérték nélkül; aki kéri, az mind kap, mert hittel kéri, Isten akarata szerint kéri és tudja, hogy megkapja. Ábrahám áldása az a kulcs, amely megnyitja a Szentlélek teljességét, és ezzel együtt ingyen beléphetünk és örvendezhetünk a Lélek minden kincsének. Ha ez nincs meg, akkor nélkülözzük, és bár szeretnénk, soha nem fogjuk megkapni.

Mi tehát Ábrahám áldása? A Gal 3:9 versben a következőket olvassuk: „Eszerint a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal”. Azok, akik hitre támaszkodnak, megvannak áldva - az áldás hit által  jön. Ők a hívő Ábrahámmal együtt áldatnak meg. Ábrahám hit által nyerte az áldást. Maga a hit nem áldás; hit által nyerjük el az áldást. Ennek így kell lennie, mert „minden, ami nem hitből van, bűn az” (Róm 14:23).

Akkor Ábrahám hit által nyerte az áldást - Ábrahám áldását hit által lehet elfogadni. Mit kapott Ábrahám hit által? „Úgy, amint Ábrahám is hitt Istennek, aki ezt igazságul számította be neki.” Az igazság volt az áldás, amit Ábrahám hit által kapott. Akkor a hit általi megigazulás nem más, mint Ábrahám áldása? Úgy tűnik, nem igaz?

Lássuk, hogy jól értettük-e? „Mit mondunk tehát, mit ért el Ábrahám, a mi atyánk, test szerint?” (Róm 4:1) Tudjuk, hogy Ábrahám talált áldást, mert a Szentírásban olvasunk „Ábrahám áldásáról”, és ez Jézus Krisztus által jut el hozzánk. Ha korrektek vagyunk, amikor mondjuk, hogy a hit általi megigazulás nem más, mint Ábrahám áldása, akkor arra számítunk, hogy a Szentírás mindenekelőtt bemutatja ennek a logikus érvelését. Hogy van ez akkor? Pontosan úgy, amint olvassuk, mert a Szentírás továbbá azt mondja:

„Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekednie, de nem Isten előtt.” (Róm 4:2) Bármi, ami által az ember nem hozhat dicsőséget Istennek, azon egyáltalán nincs áldás. Ha Ábrahám igaznak számíttatott volna cselekedetei alapján, akkor nem hozhatott volna dicsőséget Istennek, ezért teljesen világos, hogy a cselekedetek általi megigazulás nem Ábrahám áldása.

Mit olvasunk tovább? „De mit mond az Írás? Hitt Ábrahám Istennek, és ezt ő igazságul számította be neki. Aki munkálkodik, annak a bért nem kegyelemből számítják be, hanem tartozás szerint. Aki azonban nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, annak a hitét számítják be igazságul.” Akkor ez a hit általi megigazulás pontosan az, amit Ábrahámnál találtunk. Ábrahám áldást talált; akkor a hit általi megigazulásnak Ábrahám adásának kell lennie.

De vajon beszél a Szentírás erről az áldásról, oly módon, hogy teljesen biztosak legyünk abban, hogy ez az Ábrahám áldása? Így olvassuk tovább: „Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.” A Szentírás kijelenti, hogy Ábrahám úgy kapott áldást, hogy hitt Istennek. Aztán folytatva ezt a témát, Dávid leírja annak az embernek az áldását, aki ugyanazt kapja, mint amit Ábrahám kapott. Biztos, hogy csak áldás volt abban, amit Ábrahám kapott.

Ábrahám igazságot kapott, mivelhogy hitt Istennek, ezért biztos, hogy a hit általi megigazulás az „áldás” - Ábrahám áldása. Hogyan írja le Dávid Ábrahám áldását, és mindazok áldását, akik ugyanazt kapják, amit Ábrahám kapott? Így írja le: „Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.”

A megbocsátott szó (forgive) két szóból áll, „for” (valamit) és „give” (adni). Amikor a bűnök meg vannak bocsátva, valamit adni kell értük. De mit adnak értük? Minden bizonnyal igazságot, „Mert Isten őt rendelte engesztelő áldozatul az ő vérében való hit által, hogy megmutassa igazságát, mivel a korábban elkövetett bűnöket elnézte” és áldottak azok „kiknek bűneik felfedeztetett”. „Felöltöztettél az üdvösség ruhájával.”

Mit tulajdonítanak annak az embernek, akinek bűneit nem róják fel? Csak igazságot, mert ez az állapot leírja azt az embert „akinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül”. Isten igazságot adott Ábrahámnak bűnei helyett; Isten betakarta a bűnöst az üdvösség ruhájával, és a bűn helyett igazságot tulajdonított neki. Isten a teljes igazságát adta neki. Ábrahám ezt kapta hit által. Ebben volt Ábrahám áldása. Dávid leírja, hogy ez az áldás minden embernek szól, aki elfogadja. Ez tehát Ábrahám áldása. De a Szentírásban ismét olvashatjuk: „Ez az áldás csak a körülmetélté vagy a körülmetéletlené is? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit számíttatott be igazságul.” Ezért megkérdőjelezhetetlen, hogy Isten igazsága, amely hit által van, nem más, mint Ábrahám áldása.

Rendelkeztek Ábrahám áldásával? Megkaptátok azt az igazságot, amit igényeltek, és amitől függtök, hogy Isten elfogadjon titeket? Megkaptátok ezt magától Istentől? Megkaptátok, mert hittetek Istennek? Vagy úgy kaptátok meg, miközben „tettétek a tőletek telhető legjobb jót”? Ha van olyan igazságotok, amit nem Istentől kaptatok, akkor nincs olyan igazságotok, amit úgy szereztetek meg, hogy hittetek Istennek, ezért semmitek sincs. Ha más igazságotok van, mint Isten igazsága, akkor nincs semmilyen igazságotok.

Isten igazsága és csak az, amit az embernek keresnie kell. Minden más haszontalan lesz. „Keressétek először Isten országát és az igazságát.” Ez egy ingyenes ajándék a világ minden lelkének. „és az ő kegyelméből ingyen igazulnak meg a Krisztus Jézusban való váltság által. Mert Isten őt rendelte engesztelő áldozatul...hogy megmutassa igazságát, mivel a korábban elkövetett bűnöket elnézte.” Ábrahám hitt Istennek, és ez igazságul tulajdoníttatott neki. „De nem egyedül őérte íratott meg, hogy beszámította neki igazságul, hanem értünk is, akiknek majd beszámítja azt, hogy hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat.” És ti hisztek Benne. Akkor fogadjátok el az igazságát, a maga teljességében, ingyen, pénz nélkül és teljes mértékben, amint nektek adja!

Isten igazsága, amely hit által van, nem más, mint Ábrahám áldása. Mindazok, akik a hit emberei, áldva vannak Ábrahámmal együtt. Mondjunk köszönetet Istennek ezért, és fogadjuk el Ábrahám áldását! Amiért Krisztus megváltott minket a törvény átkától, ezért részesülhetünk Ábrahám áldásában. Kérlek titeket, a hitetlenségetekkel ne tartsátok távol magatoktól ezt az áldást! Távolítsátok el a hitetlenséget! Higgyetek Istennek, és engedjétek, hogy Ábrahám áldása és Isten igazsága szívetekbe áramoljon, és töltsétek be életeteket erejével és zamatával!