1János 5:4 versét olvasom: „a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk”.  A hit győzelem. Egy háború, egy konfliktus előtt állunk, amelyben részt kell vennünk, de örülök, hogy győzhetünk. Zsidók 11. fejezete csak a hitről szól, és úgy tűnik, hogy különösen Krisztus második eljövetelével kapcsolatban íródott, ezért olvassuk az előző fejezetben: „Mert még egy kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik.”

Hisszük, hogy közel van az Úr visszatérése. Sokáig hittük ezt, és ahogy telik az idő, és ennek az eseménynek a bizonyítékai megsokszorozódnak, megerősödünk ebben a hitben, hogy „aki eljövendő, eljön, és nem késik”. Azoknak, akik ebben az időben élnek, azt mondják: „most, az igaz ember hitből él”. A hit az, ami megment, de a cselekedetek a hit eredményeként és gyümölcseként jelennek meg. A hiteteket a ti cselekedeteitek fogják bizonyítani. A hit Isten és ember közötti kapcsolat. Olvassuk Isten ígéreteit, és részeseivé válunk az isteni természetnek! Isten beszél, a hit követel, és így birtokosaivá válunk annak, amit Isten megígért, de hit nélkül nem lehet Istennek tetszeni. Nem dicsőíthetjük Istent a magunk módján. A hit az, ami ragaszkodik a jelenvaló igazsághoz, és ennek megfelelően cselekszik.

Sok dolog van, amit az ember hitnek nevez, de egyáltalán nem hit. Elhinni azt, amit Isten nem mondott, az nem hit. Elhiheted azt a dolgot, de nem hit által, mert a hit az Isten szavára támaszkodik. Ábel egy jobb áldozatot vitt, mint Káin. Isten elutasította Káin áldozatát, mert nem azt ajánlotta fel, ami kifejezte volna Krisztusba vetett hitét. Ábel egy bárányt áldozott fel, és vérét felajánlotta, ami által kifejezte Krisztusba vetett hitét. Mi imádkozhatunk, és lehet, hogy nincs hitünk. Noé a hit általi megigazulás örököse lett. Amikor az Úr mondta neki, hogy elpusztítja a világot, logikusnak tűnt? Gondoljátok, hogy a tudósok, a teológia doktorai ezt ésszerűnek találták? Mind elutasították a figyelmeztető üzenetet, de Noé Isten szavára támaszkodva megépítette a bárkát, hirdette az igazságot, és hit által megmenekült, míg azok, akik logikusan gondolkodtak, elvesztek. A hit lépést tart Isten igazságának előrehaladásával. „Ábrahám elindult, nem tudván hová megy.” Ez nem egy butaság volt? Elindult, mert az Úr ezt mondta. Ábrahám elég egyszerű volt, hogy megtegye azt, amit Isten parancsolt neki, és amikor az Úr többet akart közölni vele, Ábrahám elfogadta.

Mózes a sötétség és a hitehagyás közepette hitének emlékművét alapozta meg. Sátán nem akarta Izrael szabadulását, de nem tudta megakadályozni Isten munkáját. Bár Mózes a Fáraó udvarában tanult, ő mégis inkább Krisztus gyalázatát választotta, mint Egyiptom kincseit. A hitetlenség nem hoz ilyen döntéseket. Mózes tudta, hogy Isten milyen ígéreteket tett az atyáknak, és hite által lemondott saját életéről a saját népe között. Tehát ismét látjuk annak bizonyítékát, hogy a hit ragaszkodik Isten szavához.

Térjünk a mi időkre! A mindenkori emberek többsége azt a szomorú hibát követte el, hogy nem értették az időt, amiben éltek. Ez meglátszik Noé idejétől egészen Krisztus idejéig. Krisztus egy alkalommal azt mondta: „Vajha megismerted volna te is, csak e mai napon is, amik békességedre szolgálnak, de most el vannak rejtve szemed elől!” A zsidók büszkék voltak arra, hogy ők Ábrahám fiai, Isten fiai; de nem értették az időt, amelyben éltek. Ha az ő idejükben élnénk, mi az akkori hit nagy követelményei szerint gondolkodnánk, amivel tele volt a világ. De mit olvasunk? „De amikor az ember Fia eljön, vajon talál-e hitet a földön?”

Értjük a Dániel és Jelenések próféciáit, és mindig szembesülünk azzal, hogy az örökkévalóság küszöbén állunk. Ez a megértés nagy felelősséget von mindenkire. A hallgatóság többsége hiszi ezt. Akkor a tetteinknek meg kellene felelniük ennek. A hit győzelem. Ábel diadalmaskodott, és a saját hite mártírjaként halt meg. Noé győzött, és hite a vizek fölé emelte. Az izraeliták úgy hódították meg a Vörös-tengert, hogy közvetlenül a víz felé meneteltek, és nem tudták, hogyan fognak átkelni. Isten szava soha nem okoz csalódást. Bocsássa meg nekünk minden kételkedésünket, amelyek által hazuggá tesszük szavát.

Ha a világtörténelem utolsó napjait éljük, Istennek van üzenete erre a napra? Ő semmit sem cselekszik titokban. Lapozzuk a Bibliát Jel 14:6 verséhez, és ott három üzenetet találunk! Az első angyal bejelenti az evangélium hirdetését minden nemzet számára az ítélet napjának eljövetele miatt. A második angyal bejelenti Isten egyházának kegyelemtől való elesését, a harmadik angyal pedig figyelmeztet a bukott hatalom munkájára, amely megpróbálja becsapni Isten népét. Milyen természetű ez az üzenet? Szól „a föld lakosainak, minden nemzetségnek, törzsnek, nyelvnek és népnek”. Elhangzott ez az üzenet? 1844-ben William Miller és társai hirdették, és mások, akik elhozták ezt az üzenetet ebbe az országba. Irving és Wolf elvitték Európába, és ebben a munkában találjuk a többi országot is. Norvégia északi részén vannak olyan emberek, akik jól emlékeznek az erről az üzenetről szóló akkori igehirdetésekre. Dániában ugyanezt találjuk. Tehát az egész világ megkapta az üzenetet.

Azután következik a második üzenet: „Babilon elesett”. Mindenki elismeri, hogy ez a népszerű egyházak bukását jelenti, valamint az összes egyház hitehagyására és korrupciójára utal. A harmadik üzenetben a pápaság képéről szóló jövendölést találjuk. Negyven éve hirdetjük ezt, és volt idő, amikor az emberek kigúnyoltak minket, mert azt tettük, mert azt hirdettük, amit most látunk beteljesedni a nemzeti reformmozgalomban. A ma esti jelenlétünk bizonyítja ennek a jövendölésnek a teljesedését: „Itt vannak azok, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.” Ennek az igazságnak a tagadása a saját létünk tagadását jelenti. „És Isten országának ezt az evangéliumát hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és majd akkor jön el a vég.”

Ugyanaz a munka, amely ebben az országban zajlik, zajlik Európában is, és mi hirdetjük az igazság hatalmát. Oroszországban a munka az ottani borzalom ellenére halad. Isten benne van ebben a munkában, és mindent megtesz, hogy elhiggyük ezt. De ennek még nincs vége. Milliók vannak, akik nem hallották még az üdvösség jó hírét. Amikor erre gondolok, azt mondom: „Uram, késsél még egy kicsit, hogy figyelmeztessük ezeket a lelkeket!”

A világ szerint Noé emlékművet épített saját őrültségének, amikor bárkát épített, de Noé hitt Istennek, és én köszönöm hitét Istennek. Hite örök emléket érdemel. Mi több missziólelkületet akarunk, hogy mint élő emberek, mint élő igazi keresztények tudjunk cselekedni. Segítsen az Úr, hogy hűségesek legyünk, és mindnyájan Isten munkájának szenteljük magunkat! Legyen valami bennünk a vértanúk odaadásából, és legyünk készek Isten oltárára helyezni magunkat. Nem kellene élő valósággá tennünk azt az igazságot, amiben hiszünk? Egy figyelmeztetést kell továbbadnunk; közülünk sokan dolgoztunk, imádkoztunk, és feláldoztuk magunkat a műért, de ne engedjük, hogy bátorságunk gyengüljön, amíg a bárka meg nem épül. Isten segítse a munkát, és áldja meg Kansas népét, hogy másokkal együtt győztesek legyünk!