Waggoner kérdései és válaszai a Rómabeliekhez írott levélről

1. Mit jelentett ki Pál önmagáról? „Jézus Krisztusnak szolgája” (Róm 1:1)
2. Ki volt ő? „elhívott apostol” (uo.)
3. Milyen szolgálatra lett elválasztva? „Isten evangéliumának hirdetésére.” (uo.)
4. Pál apostol idejében hirdették először ezt az evangéliumot? Nem. „előre megígért az ő prófétái által a szentírásokban.” (Róm 1:2)
5. Kinek az evangéliuma ez? „Isten evangéliuma” (Róm 1:16)
6. Kiről szól az evangélium vagy jó hír? „Az ő Fia felől,” (Róm 1:3)
7. Ki ez a Jézus? „aki Dávid magvából lett test szerint, aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának” (Róm 1:3-4)
8. Mi az Ő hatalma Isten Fiaként? „a szentség Lelke szerint hatalmasan Isten Fiának bizonyult a halálból való feltámadás által” (Róm 1:4)
9. Milyen célból kapta Pál apostol a kegyelmet és az apostolságot Krisztustól? „a hitben való engedelmességnek okáért minden pogányok között, az ő nevéért.” (Róm 1:5)
10. Milyen áldásos helyzetben voltak a rómabeliek? „Isten szerelmesei” (Róm 1:7)
11. Hogyan nevezte őket Pál apostol? „hivatalos szenteknek” (uo.)
12. Mit kért nekik a Lélektől? „Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.” (uo.)
    
13. Mit jelent ki az apostol az embernek? „Annakokáért menthetetlen vagy, ó ember,” (Róm 2:1)
14. Ki az az ember, aki menthetetlen? „bárki légy, aki ítélsz” (uo.)
15. Miért menthetetlen az, aki ítél? „mert amiben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod;” (uo.)
16. Miért ítéli meg önmagát? „mivel ugyanazokat műveled te, aki ítélsz.” (uo.)
17. Mit tudunk erről? „Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, akik ilyeneket cselekesznek.” (Róm 2:2)
18. Tehát, miben ne reménykedjen az, aki ítélkezik a gonoszt cselekvők felett? „hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét” (Róm 2:3)
19. Milyen segédkérdést intéz az önigazult bíráskodóhoz? „Avagy megveted az Ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát?” (Róm 2:4)
20. Mit nem tud az ilyen ember? „nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?” (uo.)
21. Mit gyűjt magára az ilyen ember? „gyűjtesz magadnak haragot” (Róm 2:5)
22. Mi az oka annak, hogy összegyűjti ezt a haragot? „a te keménységed és meg nem tért szíved szerint” (uo.)
23. Milyen időre gyűlik a harag? „a haragnak napjára” (uo.)
24. Mi mutatkozik meg akkor? „az Isten igaz ítélete” (uo.)
25. Hogyan fizet meg Isten? „megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint” (Róm 2:6)
26. Kinek fizet örök élettel? „Azoknak, akik a jócselekedetben való állhatatossággal dicsőséget,tisztességet és halhatatlanságot keresnek” (Róm 2:7)

27. Mivel fizet azoknak, akik versengők és nem engednek az igazságnak? „búsulással és haraggal” (Róm 2:8)
28. Hány embert fog ez érinteni? „minden gonoszt cselekvő ember lelkének” (Róm 2:9)
29. Milyen sorrendben? „zsidónak először meg görögnek.” (uo.)
30. Isten ugyanolyan pártatlan a jutalom tekintetében, mint a büntetésben? „Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek.” (Róm 2:10)
31. Mit nem vesz figyelembe Isten? „Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.” (Róm 2:11) Ő „személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint.” (1Pét 1:17)
    

4. fejezet

32. Mi ennek a fejezetnek a témája? „Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?” (Róm 4:1)
33. Mivel bírt volna Ábrahám, ha cselekedetei által igazult volna meg? „Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjen,” (Róm 4:2)
34. Dicsekedhet-e? „de nem az Isten előtt.” (uo.)
35. Hogyan bizonyítható ez? „Mert mit mond az írás? Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott az ő neki igazságul.” (Róm 4:3)
36. Mi számíttatott be neki igazságul? Az ő hite.
37. Minek számítana a jutalom, ha a fizetés a cselekedet szerint volna? „nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint.” (Róm 4:4)
38. Mi van azzal, aki nem munkálkodik, hanem hisz? „az ő hite tulajdoníttatik igazságul.” (Róm 4:5)
39. Kit igazít meg Isten? „az istentelent” (uo.)
40. Ki írja le ezt az áldást? „Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.” (Róm 4:6)
41. Milyen szavakkal írja le? „Boldogok, akiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és akiknek elfedeztettek az ő bűneik. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.” (Róm 4:7-8)

42. Milyen fontos kérdést vet fel ez? „Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-e?” (Róm 4:9)
43. Mi készteti ezt a kérdésfelvetést? „Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttatik igazságul.” (uo.)
44. Miképpen tulajdoníttatott neki, körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? „Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.” (Róm 4:10)
45. Mit kapott Ábrahám? „a körülmetélkedés jegyét.” (Róm 4:11)
46. Mi volt ennek a jelnek a jelentősége? „hite igazságának pecsétjéül nyerte” (uo.)
47. Mikor nyerte el a hit általi megigazulást? „körülmetéletlen állapotában” (uo.)
48. Miért számíttatott igazságul az ő hite körülmetéletlen állapotában? „hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek” (uo.)
49. Kiknek atyja volt ugyanakkor? „a körülmetélteknek is” (Róm 4:12)
50. A körülmetéltek közül kinek az atyja? „azoknak, akik nemcsak körülmetélkednek” (uo.)
51. Ábrahám gyermekeinek mivel kell feltétlenül rendelkezniük még a körülmetéltségen kívül? „követik a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanúsított hitének nyomdokait.” (Róm 4:12)
    

5. fejezet

52. Mit mutattak be az előző fejezetek? A hit általi megigazulást.
53. Megigazulva hit által, mit nyerünk? „békességünk van” (Róm 5:1)
54. Kivel van békességünk? „békességünk van Istennel” (uo.)
55. Ki által van békességünk? „a mi Urunk Jézus Krisztus által” (uo.)
56. Mi mást nyerünk Általa? „Aki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk” (Róm 5:2)
57. Következésképpen mit teszünk mi? „dicsekedünk az Isten dicsőségének reménységében” (uo.)
58. Mi mást teszünk? „dicsekedünk a háborúságokban is.” (Róm 5:3)
59. Miért dicsekedünk a háborúságokban? „tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz” (uo.)
60. Mit eredményez a békességes tűrés? „A békességes tűrés pedig próbatételt,” (Róm 5:4)
61. Mi származik a próbatételből? „a próbatétel pedig reménységet” (uo.)
62. Mit nem tesz a reménység? „A reménység pedig nem szégyenít meg” (Róm 5:5)
63. Következésképpen mit ad a reménység? Bátorságot ad.
64. Hogyan adja ezt a bátorságot? „az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe” (uo.)
65. Hogyan töltetett ki a szívünkbe az Istennek szerelme? „a Szentlélek által, aki adatott nekünk.” (uo.)
66. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy Isten nekünk adja mindezeket az áldásokat? „Mert Krisztus, mikor még erőtelenek voltunk, a maga idejében meghalt a gonoszokért.” (Róm 5:6)
67. Kikért halt meg Krisztus? „a maga idejében meghalt a gonoszokért.” (uo.)
68. Mi az ember által ismert legnagyobb szeretet? „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.” (Jn 15:13) Hasonlítsuk össze a Róm 5:7 verssel!
69. Mi az Isten szeretete irántunk? „mikor még bűnösök voltunk” (Róm 5:8)
70. Mivel bűnösök voltunk, milyen kapcsolatban voltunk Istennel? „elidegenültek és ellenségek voltatok gonosz cselekedetekben gyönyörködő értelmetek miatt” (Kol 1:21) „Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen;” (Róm 8:7)
71. Mit tett Krisztus értünk, mikor még bűnösök voltunk? „Krisztus értünk meghalt.” (Róm 5:8)
72. Mit tesz értünk Krisztus halála? „Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az Ő Fiának halála által,” (Róm 5:10)
73. Ha amikor még ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az Ő Fiának halála által, akkor miben lehetünk sokkal biztosabbak? „sokkal inkább megtartatunk az ő élete által miután megbékéltünk vele.” (uo.)
74. Miért adatott a törvény? „A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjen;” (Róm 5:20)
75. De mi történik, amikor a bűn megnövekedik? „de ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővelkedik.” (uo.)
    

6. fejezet
   

76. Mit mondunk tehát? „Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? Távol legyen.” (Róm 6:1-2)
77. És miért nem? „akik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?” (Róm 6:2)
78. Ha Jézus Krisztusban megkeresztelkedtünk, mibe keresztelkedtünk meg? „Akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg.” (Róm 6:3)
79. Mit jelent a keresztség? „Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba” (Róm 6:4)
80. Mi történik a keresztség után? „hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.” (uo.)
81. Ha egyek lettünk Vele az Ő halálához hasonló halál által, mi fog következni mindenképp? „akkor még inkább eggyé leszünk vele feltámadásában is.” (Róm 6:5, KG, rev.)

82. Mi történt ezután? „a mi óemberünk ővele megfeszíttetett” (Róm 6:6)
83. Miért van az „óemberünk” Krisztussal együtt keresztre feszítve? „hogy megerőtlenüljön a bűnnek teste” (uo.)
84. Mi lesz ennek az eredménye? „ezután ne szolgáljunk a bűnnek” (uo.)
85. Mitől szabadul meg az, aki halott? „Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól.” (Róm 6:7)
86. Miben lehetünk biztosak, ha Krisztussal együtt meghaltunk? „élünk is ővele.” (Róm 6:8)
87. Miért van ez a bizonyosságunk? „Tudván, hogy Krisztus, aki feltámadt a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik.” (Róm 6:9)
88. Miért nem uralkodik többé rajta? „Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer;” (Róm 6:10)
89. Mi történt az ő életével? „hogy pedig él, az Istennek él.” (uo.)
90. Ezért, mivel meghaltunk és feltámadtunk Vele együtt, mi a mi állapotunk? „Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.” (Róm 6:11)
    

7. fejezet
   

91. Kikhez szól az apostol ebben a fejezetben? „törvényismerőkhöz szólok” (Róm 7:1)
92. Mi természetes, hogy ezek ismerjenek a törvényről? „hogy a törvény uralkodik az emberen, amíg él” (uo.)
93. Hogyan van ez illusztrálva? „Mert a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint,” (Róm 7:2)
94. Mi történik, ha a férj meghal? „de ha meghal a férj, felszabadul az asszony a férj törvénye alól.” (uo.)
95. Hogyan ítélné meg a törvény, ha amíg a férje él, addig ő egy másik férfihoz menne feleségül? „paráznának mondatik,” (Róm 7:3)

96. Mi van, ha a férj meghalt? „szabaddá lesz a törvénytől, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy.” (uo.)

97. Miért nem lesz parázna? Mert „szabaddá lesz a törvénytől” (uo.)
98. Hogyan alkalmazható ez az illusztráció a személyes életre? „Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek” (Róm 7:4)
99. Mi által haltunk meg? „a Krisztus teste által,” (uo.)
100. Mi célból? „hogy legyetek máséi,” (uo.)
101. Ki máséi? „azéi, aki a halálból feltámasztatott,” (uo.)
102. Milyen céllal? „hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.” (uo.)
103. Milyen gyümölcsöket teremtünk, amikor testiek voltunk? „gyümölcsöt teremjenek a halálnak” (Róm 7:5)
104. Milyen termést hozott a halál gyümölcse? „a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak;” (uo.)
105. Mi adta az erőt? „a törvény” (uo.)
106. De mi történik most, amikor Azé lettünk, aki feltámadt a halálból? „megszabadultunk a törvénytől,” (Róm 7:6)
107. Hogyan lehet az, hogy máséi lettünk, mégis szabadok vagyunk a törvénytől? „minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk;” (uo.)
108. Mi a különbség a mostani és az akkori szolgálatunk között? „szolgáljunk a Léleknek újságában és nem a betű óságában.” (uo.)
109. Mit mondunk tehát, hogy a törvény bűn? „Távol legyen” (Róm 7:7)
110. Mit bizonyít ez? „a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által;” (uo.)
111. Melyik parancsolat eleveníti meg a bűn nagyságát? „mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.” (uo.)

8. fejezet
   

112. Milyen állapotban vannak azok, akik Krisztusban vannak? „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak,” (Róm 8:1)
113. Hogyan élnek ők? „nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.” (uo.)
114. Mitől szabadultunk meg? „a bűn és a halál törvényétől.” (Róm 8:2)
115. Ki tette ezt? „a Jézus Krisztusban való élet Lelkének törvénye” (uo.)
116. Hogyan bocsátotta el Isten az Ő Fiát? „bűn testének hasonlatosságában” (Róm 8:3)
117. 117. Miért? „a bűnért” (uo.)
118. Mit valósított meg Ő ezáltal? „kárhoztatta a bűnt a testben.” (uo.)
119. Mi célból? „Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk,” (Róm 8:4)
120. Miért nem tudta ezt a törvény megtenni? „erőtlen volt a test miatt” (Róm 8:3)
121. Hogyan teljesedhet be bennünk Krisztus által? „nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.” (Róm 8:4)
122. Mit mond az írás azokról, akik test szerint járnak? „a test szerint valók a test dolgaira gondolnak” (Róm 8:5)
123. Mit mond az írás azokról, akik Lélek szerint járnak? „a Lélek szerintiek pedig a Lélek dolgaira.” gondolnak (uo.)
124. Mi a különbség a test természete és a Lélek természete között? „ezek pedig egymással ellenkeznek” (Gal 5:17)
125. Mit jelent test szerint járni? „a testnek gondolata halál;” (Róm 8:6)
126. Mit jelent Lélek szerint járni? „a Lélek gondolata pedig élet és békesség.” (uo.)
127. Miért jelent halált a testi gondolkodás? „Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen;” (Róm 8:7)
128. Miben áll ez az ellenségeskedés? „minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik,” (uo.)
129. A testi gondolkodást alá lehet rendelni Isten törvényének? Nem, „mert nem is teheti.” (uo.)
130. Akkor ebből szükségszerűen mi következik? „Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.” (Róm 8:8)
131. Milyen állapotban vannak azok, akikben Isten Lelke lakozik? „De ti nem vagytok testben, hanem Lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek.” (Róm 8:9)
132. Mit mond az írás arról, akiben nincs meg ez a Lélek? „Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az Övé.” (uo.)
     

9. fejezet
   

133. Milyen terhet hordozott az apostol folyamatosan? „nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma.” (Róm 9:2)
134. Kik miatt szomorkodott? „az én atyámfiaiért, akik rokonaim test szerint;” (Róm 9:3)
135. Milyen nagy volt az irántuk érzett szeretete és együttérzése? „Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól” (uo.)
136. Kik voltak ezek a testvérek? „izraeliták” (Róm 9:4)
137. Milyen kiváltságokkal rendelkeztek? „akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek, akiké az atyák”. (Róm 9:4-5)
138. Milyen más nagy kiváltságuk volt még? „akik közül való test szerint a Krisztus.” (Róm 9:5)
139. Ha az ígéretek ellenére az állapotuk olyan rossz volt, akkor hogyhogy nem hiúsult meg Isten beszéde? „Mert nem mindnyájan izraeliták azok, kik Izráeltől valók;” (Róm 9:6)
140. Egyedül kik az Ábrahám leszármazottjaiból való mag? „Izsákban neveztetik neked a te magod.” (Róm 9:7)
141. Mit mond az Írás a test gyermekeiről? „nem a testnek fiai az Isten fiai;” (Róm 9:8)
142. Ki a mag? „az ígéret fiait tekinti magul.” (uo.)
143. Mi bizonyítja azt, hogy az Isten gyermekei „nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatából, hanem Istentől születtek?” „Rebeka is, ki egytől fogant méhében [...] Mert mikor az ikrek még meg sem születtek, [...] Megmondatott neki, hogy: a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.” (Róm 9:10-12)
144. Hogyan vált valóra ez az ítélet évekkel később? „Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem.” (Róm 9:13)
145. Vajon ez nem igazságtalanság Isten részéről? „Távol legyen!” (Róm 9:14) Ő „személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint.” (1Pét 1:17)
146. Mitől függ tehát minden ember üdvössége? „Annakokáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9:16)
147. Milyen célból mondta Isten, hogy Ő emelte trónra a fáraót? „hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.” (Róm 9:17)
148. Mi ennek a következtetése? „Annakokáért akin akar könyörül, akit pedig akar, megkeményít.” (Róm 9:18)
     

10. fejezet
    

149. Mi volt Pál apostol legnagyobb vágya Izraellel kapcsolatban? Kívánta „Izráel üdvösségét.” (Róm 10:1)
150. Milyen jó dolgot említ, hogy meg volt bennük? „Isten iránt való buzgóság van bennük,” (Róm 10:2)
151. Milyen lényeges ponton voltak hiányosak? „de nem megismerés szerint.” (uo.)
152. Mit nem ismertek? „Mert az Isten igazságát nem ismervén,” (Róm 10:3)
153. Mi okozta ezt a tudatlanságot? „az ő tulajdon igazságukat igyekezték érvényesíteni” (uo.)
154. Mi volt ennek az eredménye? „az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.” (uo.)
155. Egyedül hol található a törvény végcélja? „Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.” (Róm 10:4)
156. Hogyan van leírva a törvény igazsága? „aki azokat cselekszi, él azok által.” (Róm 10:5)
157. De röviden mit állít a hit által kapott igazságról? „Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van” (Róm 10:8)
158. Melyek az üdvösség feltételei? „Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.” (Róm 10:9)
159. Akkor hogyan jut valaki az igazsághoz? „szívvel hiszünk az igazságra” (Róm 10:10)
160. Ki üdvözül? „minden, aki segítségül hívja az Úr nevét” (Róm 10:13)
161. Mi szükséges ahhoz, hogy az ember segítségül hívja az Úr nevét? A hit. (Róm 10:14)
162. És mi szükséges ahhoz, hogy higgyen? Hallás útján. (uo.)
163. És mi az egyetlen útja, amely által hallhatnak? „Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?” (uo.)
164. Teljesül ez a feltétel? „Amiképpen meg van írva: Mily szépek a békesség hirdetőknek lábai, akik jókat hirdetnek!” (Róm 10:15)
165. Engedelmeskedtek az emberek az evangélium üzenetének? „Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek?” (Róm 10:16)
166. Honnan van a hit és a hallás? „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.” (Róm 10:17)
167. Bár nem mindenki hitt, de nem mindenki hallotta? „Sőt inkább az egész földre elhatott” (Róm 10:18)
168. Mi ennek a bizonyítéka? „az egész földre elhatott az ő hangjuk, és a lakóföld véghatáráig az ő beszédük.” (uo.)
169. Mi volt e prédikálásnak az eredménye? „Megtaláltak azok, akik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, akik felőlem nem kérdezősködtek.” (Róm 10:20)
170. Isten tehát magára hagyta Izraelt az önpusztításban? „Az Izráelről pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedő és ellenmondó néphez.” (Róm 10:21)
     

12. fejezet
    

171. Mi az igazság Istennel kapcsolatban? „ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek” (Róm 11:36)
172. Ezért mi a természetes az ember számára? „szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul” (Róm 12:1)
173. Mi lesz annak az eredménye, ha így adjuk át magunkat? „változzatok el a ti elméteknek megújulása által” (Róm 12:2)
174. Mit mond Isten kegyelme minden embernek? „hogy feljebb ne bölcselkedjen, mint ahogy kell bölcselkedni” (Róm 12:3)
175. Hogyan kellene gondolkodniuk az embereknek? „józanon” (uo.)
176. Mi eredményezi a józan gondolkodást önmagunkról? „a hit mértéke” (uo.)
177. Kitől származik a hit? „az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét” (uo.)
178. Kinek adta Isten a hit mértékét? „mindenkinek” (uo.)
179. Milyen kapcsolat van az emberek között Krisztusban? „sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.” (Róm 12:5)
180. Hogyan viszonyuljunk egymáshoz? „Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek;” (Róm 12:16)
181. Hogyan viszonyuljon a keresztény az üldözőkhöz? „Áldjátok azokat, akik titeket kergetnek;” (Róm 12:14)
182. Hogyan fejezzük ki mások iránti együttérzésünket? „Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.” (Róm 12:15)
183. Milyen mértékben lehetséges békében élni minden emberrel? „amennyire rajtatok áll” (Róm 12:18)
184. Mivel győzzük le a gonoszt? „jóval” (Róm 12:21)
     

14. fejezet
    

185. Ki az, akit nem szabad megfosztanunk a társaságunktól? „A hitben erőtelent fogadjátok be” (Róm 14:1)
186. Hogyan ne bánjunk vele? „nem ítélgetve vélekedéseit.” Vagy amint a széljegyzetben olvashatjuk egyes fordítások szerint „nem ítélve gondolkodását.” (uo.)
187. Milyen példával illusztrálja az apostol a véleménykülönbségeket? „Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehet, a hitben erőtlen pedig zöldséget eszik.” (Róm 14:2) „Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál, amaz pedig minden napot egyformának tart.” (Róm 14:5)
188. Milyen állapotban kellene lennie minden embernek? „Kiki a maga értelme felől legyen meggyőződve.” (uo.)
189. Hogyan viszonyuljanak egymáshoz a különböző véleményűek? „Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik.” (Róm 14:3)
190. Miért? „Mert az Isten befogadta őt.” (uo.)
191. Mit tesz az az ember, aki elítéli a másikat? „Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját?” (Róm 14:4)
192. Kinek tartozik elszámolással a szolga? „Az ő tulajdon urának áll vagy esik.” (uo.)
193. De el fog esni, ha valóban Isten szolgája? „meg fog állni” (uo.)
194. Miért? „mert az Úr által képes, hogy megálljon” (uo.)
195. Mi a tanulság mindebből? „Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának.” (Róm 14:7)
196. Kinek élünk és kinek halunk meg? „Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg.” (Róm 14:8)
197. Kié vagyunk tehát minden körülmények között? „Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14:8)
198. Miért halt meg és támadt fel Krisztus? „hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjon.” (Róm 14:9)
199. Miért nem szabad megítélnünk vagy semmibe vennünk a testvérünket? Mert „mindnyájan odaállunk majd a Krisztus ítélőszéke elé.” (Róm 14:10)
200. Milyen bizonyíték van erre? „Mert meg van írva: Élek én, mondja az Úr, mert nekem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja.” (Róm 14:11)
201. Következésképpen mit kell tennünk mindannyiunknak? „Azért hát mindegyikünk maga ad számot magáról az Istennek.” (Róm 14:12)
202. Mivel Isten mindannyiunkat megítél, milyen ésszerű intést kapunk? „Annakokáért egymást többé ne kárhoztassuk” (Róm 14:13)
203. Hogyan kellene inkább gondolkodnunk? „a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást.” (uo.)
     

15. fejezet
    

204. Mit kell tenniük az erőseknek? „Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk,” (Róm 15:1)
205. Mit nem kellene tenniük? „ne önmaguknak kedveskedjenek.” (Róm 15:1)
206. Mire buzdít az írás, mit tegyünk meg a felebarátunkért? „Mindegyikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék” (Róm 15:2)
207. Milyen módon kell megfelelnünk felebarátunknak? „annak javára, épülésére.” (uo.)
208. Ki adott nekünk példát ebben a tekintetben? „Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett,” (Róm 15:3)
209. Melyik bibliavers támasztja ezt alá? „A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám.” (uo.), (és lásd Zsolt 69:9)
210. Mire íródott az Ószövetség? „Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg” (Róm 15:4)
211. Mi volt a konkrét cél? „hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.” (uo.)
212. Krisztus példáját szemlélve mire vagyunk buzdítva? „A békességes tűrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja nektek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint.” (Róm 15:5)
213. Miért? „Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent” (Róm 15:6)
214. E szakasz végén milyen buzdítás ismétlődik meg? „Azért fogadjátok be egymást,” (Róm 15:7, és lásd Róm 14:1)
215. Hogyan fogadjuk be egymást? „miképpen Krisztus is befogadott minket” (Róm 15:7)
216. Mire? „az Isten dicsőségére” (uo.)